menü

8/31/2015

Lakodalom van a mi utcánkban... Final EP 'Köszönetnyilvánítás'



Szeretnénk mindenkinek nagyon megköszönni, aki segített tető alá hozni ezt az esküvőt!

Külön köszönet a barátainknak, hogy ekkora királyok! Amit az este műveltek, az példaértékű, mindent kézben tartottak, irányítottak! Mindenkinek ilyen barátokat kívánok!! És persze, ilyen családot, akik az egész szervezés alatt jöttek-mentek, tároltak, nyugtatták az idegbajt és végig támogattak minket! 

Emíliának, hogy nem csak, mint esküvőszervező állt mellettünk végig! Mindent elintézett, megszervezett és akkor is szeretett, amikor menyaszörny lettem!

Esküvő Ország
Szőke Emília


Orsinak, a gyönyörű virág dekorációkat! És, hogy a bevonulás előtt még virágot applikált a hajamba az elveszett helyett! 

Oroya Virágkötészet


Hubynak és Natinak a profi fotókat, az utómunkát és természetesen a barátságot!

NNFoto Photography


Vikinek és Rolandnak, a fáradhatatlan igyekezetért, amit a táncoktatásunkba fektettek. És hogy az utolsó pillanatban is tartották bennünk a lelket!

Viktória Táncoktatás


Krisztinek és Szabolcsnak, hogy egész este tökéletes talpalávalót biztosítottak. Széles repertoárjuknak köszönhetően a hangulat még hajnalban is a tetőfokon izzott.

Rouge tánczenekar
Papp Krisztina és Szendrő Szabolcs


Csomor Zsuzsinak, a szép és meghitt szertartásért. És amiért elintézte, hogy minket is ő adjon össze Lajos és Dóri után – jó sztori lesz a gyerekeinknek!

Pécs Megyei Jogú Város Anyakönyvi Hivatal


Évinek, az álomtortát!

Märcz Éva
Jókai Cukrászda


A Pezsgőház teljes csapatának, akik mindenben a segítségünkre voltak, semmi nem jelentett akadályt és az egész lakodalmat egy bökkenő vagy fennakadás nélkül lebonyolították!

Faragó István és Wittner Júlia


A szépítő team

Nikinek, a gyönyörű hajakat!
Zsanettnak, a tartós és sírásálló sminkeket!
Kittinek, a körmeimet, amik mindent túléltek az este!

Orchidea Szépségszalon

Andinak, hogy teljesen szőrtelen voltam!

Yara Day Spa 


Zsuzsinak a csodaszép pin-up ruhámat és az abszolút pin-up menyecskeruhámat! 
Marcsinak Misi James Bond öltönyét!

Borbély Zsuzsi, Ochidea Ruhaszalon


Beának a lányokra tervezett koszorús ruhákat!

Markovics Bea


Szuperek voltatok! <3





8/24/2015

Lakodalom van a mi utcánkban... EP09 'Torta'



A tortaválasztásunk is elég evidens volt. Évikéhez mentünk egyedül árajánlatért, majd meg is rendeltük a süteményeket. Muffinos tortát képzeltünk el, a felső szinten egy két emeletes torta, majd két szinten muffinok és egy darab kísérőtorta. Évi abszolút partner volt az ötletben. Az ízekben is hamar megállapodtunk. Kávé, csokoládé, vegyes gyümölcs.

A tortaállvány volt egyedül a bökkenő. Egy ilyen muffin tortához való állvány nagyon sok pénz, de még szerencse, hogy van egy ügyes kezű apukám, akinek a fejében azonnal összeállt és meg is valósította. Három emeletes lett, fehér. Gyönyörűen mutatott rajta a tortánk. Plusz extra volt a topper. E-bayről rendeltük a telefonozó párt. Azt hiszem, mindenki egyetért abban, hogy ez is egyedi és ránk valló színfolt volt. :)




A torta színei is abszolút passzoltak minden dekorációhoz. Fehér alapon, arany díszítéssel - cakkos, csíkos. A muffinokba pedig Éviék szúrtak egy-egy toppert, amit én készítettem. „Mr.” és „Mrs.”, „Keep calm and marry on” feliratokkal és bajusszal.



Ízben abszolút azt kaptuk, ami vártunk. Nem kiszáradt lap és közte tömény krém, hanem eszméletlenül finom, puha piskóta, közte olyan isteni krémmel, amilyet az ember még nem evett. A muffinokra ugyanez igaz. A tészta, a krém, nagyon egyben volt!

Éviék még azt is megoldották, hogy én is tudjak enni az isteni süteményekből. Mivel nem igazán vagyok tortás, mondtam, hogy elég pár muffin nekem, így arany papírral megkülönböztettek nekem néhány darabot, amiben minden laktózmentes volt.

Az este végén Dórival és Szandival csomagoltunk mindenkinek útravalót a tortából. A Metroban vettem zöld, kismadaras elviteles papírdobozokat, amikre rózsaszín műanyag villákat ragasztottunk, mindegyikre kettő darabot. Ezeket a süteménnyel teli kis dobozokat adtuk még a köszönő ajándékos tasakocskák mellé búcsúzáskor.




Märcz Évi
Jókai Cukrászda 

8/17/2015

Lakodalom van a mi utcánkban... EP08 'Ajándékok'


A köszönő ajándékok

Készültünk kis aprósággal mindenkinek, köszönetképpen, hogy részt vett az esküvőnkön. Kis papír szatyrokat vettem a kreatív boltban, hozzá egy csomag esküvői hangulatú szalvétát, amiket rádekupázsoltam a papír szatyrokra. Ebbe került egy kis szappan, amibe rózsaszínagyagot és egy részükbe marokkói rózsát is tettem, illetve nyomdával belenyomtam a nevünket és a dátumot, ezt tőlem. Misitől pedig a házi chili paprikájából készült házi szósz. Az üvegeket egyedi matricával láttuk el. „Köszönjük, hogy megfűszerezted az estének!”

E mellé minden távozó vendégnek küldtünk egy kis útravalót. A Metroban vettünk nagyon aranyos madárkás elviteles dobozokat, illetve rózsaszín műanyag villákat. Minden dobozra ragasztottunk két darab villát. Éjfél után Dórival és Szandival minden dobozba csomagoltunk szelet tortát vagy muffinkát.





Szülőköszöntő

Nem a szertartás alatt mondtunk köszönetet a szüleinknek. Ennek két oka volt. Az egyik, hogy úgy gondoltuk, a szertartás rólunk szól, a másik pedig, hogy saját szöveggel készültünk és nem virággal, hanem tujával. A köszöntőt az egyik vőfélyünk, Lajos celebrálta. Minden szülőnk egy-egy tuját kapott ajándékba, rajta egy kis kártyával „Láthatjátok, hogyan nő a szerelmünk!” Egyedül a nagymamám kapott virágot, mert ő nem tudja a tuját hova elültetni.

A köszöntő szövege pedig ez volt: 
„Kedves Szüleink, Nagyszüleink!

Köszönjük Nektek, hogy támogattatok minket a mai napon és azt a rengeteg segítséget, amit az elmúlt hónapokban, években kaptunk Tőletek. Köszönjük a lehetőséget, hogy immáron saját családot alapítottunk.

A tuja örökzöld. Jelképezze örök szeretetünket és tiszteletünket egymás iránt. Ha olyan szeretettel és odafigyeléssel gondozzátok majd, ahogy mi a kapcsolatunkat, láthatjátok, hogyan nő napról napra a szerelmünk.”



És még egyszer! Nagyon köszönjük, hogy ez a nap, a mi napunk, létrejöhetett! <3


Koszorúsok

A koszorúsokat is egyedi, saját készítésű ajándékkal kértük fel. Én a lányoknak vettem egy kis dobozt, ezt utazós témájú szalvétával borítottam, egy mosogatószivacsot ültettem a közepébe, vágtam bele egy lukat, arany papírral eltakartam, amin ez a szöveg állt: „Szeretném, ha elkísérnél erre a nagy utazásra!” A dobozba pedig egy gyűrű került, amit szintén én csináltam. Nagy, giccses gyűrű! Ezt a lányok az esküvőn is viselték!




A fiúkat Misi stílszerűen whiskyvel és szivarral kérte fel a feladatra!



Tanúk


Mivel végül a tanú mindkettőnknél a nővérünk volt, a lap, amivel felkértük őket, erre épített. A neten találtam és nagyon megtetszett, persze az angol nyelvű volt, szóval egy kis szerkesztés és kész is voltam!



8/12/2015

Lakodalom van a mi utcánkban... EP07 'Pezsgőház'


Az eredeti esküvői terveinkben villányi pince szerepelt, de végül a távolság miatt erről letettünk, mivel a helyszínen nem akartunk szertartást, az utazás meg hosszú lett volna, Emíliától helyi ötleteket kértünk. Első helyen a Pezsgőház szerepelt. Mivel nem ismertük, egyik nap gyanútlan ebédre mentünk. Mindennel meg voltunk elégedve, így döntöttünk.

Pénteken délután, amíg a Pezsgőház az ebéd és vacsoraidő között zárva tart, addig tudtunk bemenni díszíteni. Misivel és Dórival sürögtünk-forogtunk, hogy időben elkészüljünk. Ők ketten díszítették a plafont, én pedig a földön rendezkedtem.

A plafonról két féle díszek lógtak. Arany és fehér krepp papírból készítettem pom-pomokat. Illetve vízibomba lufikat levegővel fújtunk fel, hobby ragasztóval bekentem őket és spárgát körbetekertem, majd mikor megszáradt, a lufit kiszúrtam és ott maradt a spárgalabda. Az asztalok felett szórták szét őket.


A párkányokon gyertya és mécses tartók sorakoztak. Rönk mécses tartók, amiket apósom csinált, illetve befőttes üveg mécses tartók, amiket Dórival barkácsoltunk. Zsákvásznat és csipkét tekertünk körbe a befőttesüvegre, majd raffiát a szájukra. Sima falú befőttesüvegeket pedig bekentem hobby ragasztóval és arany csillámport szórtam rájuk. A gyertyatartók nagy üvegvázák voltak. Ezeket Anditól kaptam kölcsön, ezúton is nagyon köszönjük! Az IKEA-ban vettem beléjük fehér tömbgyertyákat, nagyon szép látványt keltettek a tégla párkányokon!



A bejáratnál egy tábla segített a vendégeknek megtalálni, hogy melyik asztalhoz kell menniük, megkeresni a helyüket. Itt csak egy lista volt az asztalszámokkal és alatta a nevekkel. A bejáratot még díszítettünk egy kicsit, az ajtó fölé fehér tüllt húztunk.


Egy kisegítő asztalon üzenet hagyó szívecskék sorakoztak. Ezeket drótból hajlítottam, majd egy kis fa korongra ragasztottam rá, így könnyűszerrel megálltak. Nyomtattunk „jókívánságos” papírlapokat, amit előre szerkesztettem, ezek ki voltak készítve tollal, és miután valaki írt nekünk jókívánságot, beletűzhette a szívekbe. Az esküvő után az összeset egy albumba ragasztottam.




És volt még egy emlékhagyó lehetőség. Barkácsoltam egy fatáblát, lefestettem és lelakkoztam és egy akril toll segítségével megkértünk mindenkit, hogy írja alá. Ez a nappalink falára került.

A Welcome drink a hangulatot megragadva, forralt bor volt. A Pezsgőháznak van egy óriási csónakja, amit italkínálásra használnak, erre volt kirakva a forralt bor, és innen kínálták az érkező vendégeknek. Később itt hűtötték be a rövid italokat. Mondanom sem kell, hogy itt volt a legnagyobb a forgalom. :)


A vacsora után egy kisegítő asztalon forró csoki volt felszolgálva. Szintén szuper hangulati elem. Ehhez csináltam még arany csillámporos befőttesüvegeket, amik kis kínálókká avanzsáltak. Ezekben volt gumi maci, török mogyoró, vajkaramella és csoki gabonagolyó dipként. Meg persze egy üveg Bailey’s sem hiányozhatott mellőle. 



Az asztalok

Amiben abszolút egyetértettünk Misivel, hogy kerek asztalokat szeretnénk. A hosszú egybefüggő asztalokkal szemben, ahol ha valaki olyannal szeretnél beszélgetni, aki tíz széknyire ül tőled, akkor fel kell állni és megkerülni a kilométer hosszú asztalt, kevés a hely, stb. Míg így, igaz, hogy 5 asztalunk volt, de szellősen, könnyen lehetett mozogni, és nem csak azzal a két emberrel tudtál beszélgetni aki az egyik és a másik oldaladon ült, hanem az egész asztaltársasággal.
Itt szeretném megjegyezni, hogy a Pezsgőház mennyire remek választás volt!!! Az étel minősége, a felszolgálás, a pincérek odaadása, hogy mindent megoldottak, ott voltak, és hogy még hajnali 3 órakor is ugyanolyan kedvesek, barátságokat és profik voltak, mint a délelőtti órákban, hogy a terítőkről még a dekorkavicsot is kb. az utolsó darabig visszaöntötték a dobozba! Arról nem is beszélve, hogy az esküvő után találtak még hozzánk tartozó pálinkákat, amiért külön felhívtak, sűrű elnézések közepette, hogy összecsomagolták, ugorjunk be érte, ha tudunk. Le a kalappal! Egy élmény volt!

Na de, az asztalok. Kezdjük az asztal közepén lévő díszítéssel.
Orsitól béreltük a hosszú vázákat az asztalok közepére, ebbe kértünk tőle 3-3 szál tulipánt. A vázák köré mini vázákat tettem, amiket a Butlersben vettem, majd mivel mindenféle színűek voltak, arany festék sprayvel mindet lefújtam. Ezekbe mini gerberák kerültek. Továbbá helyet kapott még az asztalon két gyertyatartó, az egyik Butlerses – eredetileg szürke, szintén arany sprayvel lefújva -, a másik pedig egy Bombás üveg. És a mécses tartók – pár darab üveg mécses tartó és pár darab rönk, amit Misi apukája darabolt és vágta ki a mécsesek helyét. Egy fényképet vittem neki, és ő a tűzifából megcsinálta. Ezeken felül középen volt még a program és az italokról egy kártya, amit én szerkesztettem, majd a barna papírra, ami sok helyen megjelent, nyomtattam és ragasztottam össze, hogy megálljon az asztalon. Illetve az asztalszámok. Misiről és rólam kisgyerekkori képek egymás mellett, felette az asztalszám. Ezt is én szerkesztettem. A koncepció az volt, hogy ahányas asztal, annyi idős kori kép szerepel rólunk. Szerintem nagyon aranyosak lettek. Végül a középen összeállt kompozíciót körbeszórtam apró szemű arany dekorkaviccsal.

A teríték

Mindenki előtt az alábbiak szerepeltek.
 Ültető kártya – az antikváriumban vettem egy régi könyvet, aminek a lapjai már megsárgultak (egy Tolnai lexikont), majd ezeket a lapokat kiszedtem a könyvből és pennával írtam rá a neveket. Ezek úgy voltak elhelyezve, hogy a tányérok felett kilógjanak.

Evőeszközök – a tányérok jobb oldalán zsákvászonból varrt kis bugyiban volt mindenkinek két darab kés és egy darab kanál. Ezeket Dórival varrtuk, majd vasalható ragasztócsíkkal applikáltam rájuk csipkesort.

Damasztszalvéta – a tányérok bal oldalára damasztszalvéta volt készítve, amit egy menü kártya fogott át, ezeket itthon szerkesztettem, nyomtattam, majd az étteremből elhoztam a szalvétákat, itthon hajtogattam és rájuk húztam a menü kártyákat. A kártyák alá volt becsúsztatva két darab villa.

Desszertvilla – ezekre spárgával egy kis köszönő cédula volt húzva, amiken ez a szöveg állt: „Köszönjük, hogy elfogyasztod velünk az első vacsoránkat, mint: Mondovicsék!”






És a mi asztalunk…

A fő asztal némiképp máshogy nézett ki. Magunk elé nem magas vázát kértünk, hanem vettünk egy lapos üvegtálat, ebben úsztak gerbera fejek úszógyertyákkal. Továbbá párosan mindenből, szimbolizálva, hogy párban vagyunk - két darab arany gyertyatartó, két darab rönk mécses tartó és négy darab kis üveg mécses tartó. Meg egy plusz. Az Almáriumban szereztem egy réges-régi szív alakú kiszúrót, ebbe belenyomorgattam egy mécsest. Magunkat is körbeszórtam dekorkaviccsal és a szertartásról elhozott homok is odakerült hozzánk.
Mögénk Orsi csinált gyönyörű dekorációt, egy fényfüzér falat. Illetve rászerkesztette az általam zsákvászonból készített „friss házasok” feliratot. Illetve zsákvászonról készült még két felirat, egy „Mr.” és egy „Mrs.”. Ezeket a székeinkre szántam, amikor még nem tudtam, hogy a falnak fogunk háttal ülni, így végül B terv, elölről a terítőre tűztük őket. 





Pezsgőház Étterem
Faragó István és Wittner Júlia

8/06/2015

Lakodalom van a mi utcánkban... EP06 'Szertartás'


A szertartás helyszíne szerelem volt első látásra. Mikor a megtekintésen beléptünk, a szavunk elakadt. Pontosan ilyen helyet kerestünk! A kő boltív, a fények... Mindkettőnk számára világos volt, hogy itt akarunk összeházasodni. 

A Dóm Kőtár amúgy is szentélyes jellegét sikerült még gyönyörűbbre varázsolnia Emíliának és Orsinak. Az anyakönyvvezetői asztalt nagyon egyszerűnek szerettük volna. Földig érő fehér abrosz, rajta a nagyszüleim antik gyertyatartói, két szál gyertya, a gyűrűk a párnán, amit zsákvászonból készítettem és csipkével díszítettem, a homokceremónia kellékei, az anyakönyv és kész. A fények csodaszépek voltak.



A szertartás után a Székesegyház előtt fotózkodtunk, illetve ott volt a rizsszórás – mondanom sem kell, hogy mikor éjfélkor levettem a ruhám, még akkor is esett ki belőlem a rizs… már megfőve. A rizsszóráshoz Dórival és Szandival készítettünk kis szóró tölcséreket tortacsipkéből. Negyedekbe vágtuk a tortacsipkét és összetekertük. Csoport fotóra volt még egy ötlet a tarsolyunkban, amit Vikitől hallottunk, színes papírrepülőket hajtogattam – rengeteget – ez volt kiosztva és háromra mindenki a fejünk fölé dobta. Tényleg nagyon jó fotó lett!





A kocsisor a Székesegyház elől indult. Kis autónk hátul konzervdobozokat húzott maga után. Elmentünk egy rövid körre a környéken, dudálva. Péter volt a sofőrünk. Hatalmas élmény volt, hogy most értünk szóltak a dudák.



8/04/2015

Levendulásban barangolás



Hallottunk már a tihanyi levendulásról, talán fel is vettük a tervek közé, de aztán soha nem néztünk utána és nem mentünk el. Nyár előtt, mikor a kirándulásokat latolgattam, egyszer csak felugrott a hirdetése a Levendula Fesztiválnak. Azonnal kattintottam, onnan a Szedd magad! cikkre és kb. fél órán belül kész is volt a teljes útiterv.

A Szedd magad! mozgalom elég hosszú ideig van, bár a telefonban elmondta a hölgy, akitől információkat kértem, hogy akkora az érdeklődés, és évről évre nagyobb, hogy valószínű nem tudják majd tartani a kijelölt időpontot, mert elfogy a levendula. Közben a hétvégén, ami beleesett, megszervezésre került a Belső-tó partján a Levendula Fesztivál. Kirakodóvásár, zene, kaja, pia. Mi erre a hétvégére időzítettünk, ugyan tudtuk, hogy a legtöbb ember most megy, de a fesztivál is érdekelt minket.

A levendulás a bekötő út mellett fekszik, amin már kilométeres sor állt és lépésben lehetett haladni, a parkolónak kinevezett placc dugig volt. Buszokon hozzák a kirándulókat, iskolás csoportokat. Szerencsénkre egy család már távozni készült, így hamar lett helyünk. Az egész menete, hogy 2000 forintért kell venni egy szüretelő tasakot, ez egy teljesen mezei papírszatyor, és amennyit beletudsz préselni, annyit vihetsz. Elvileg 1 kg levendula kényelmesen belefér, ami rengeteg! A helyszínen árulnak előre elkészített csokrokat is, 500 forintért. Én eddig minimum 20 csokrot kötöttem össze, lógattam fel és szemmértékre ez az fele volt a szedett mennyiségnek. Miután megkapod a kis zacsidat, indulhatsz is, ha van megfelelő szerszámod, ami egy metszőolló. Enélkül sajnos nem lehet szüretelni, a növények védelme miatt. A helyszínen lehet kölcsönözni metszőollót, de korlátozott mennyiségben, így célszerű hozott anyagból dolgozni, mi is vittünk magunkkal. Nem lehet csak úgy össze-vissza, hatvan felé széledni, nagyon vigyáznak a levendulás épségére, ezért kijelölt terület van, amin belül lehet vagdosni, így biztosítva, hogy egységesen haladjon a betakarítás.






Mikor teleszedtük a zsákunkat, Misi volt a tömörítőember, szerintem kimaxoltuk a helyet, visszabattyogtunk a kocsihoz és mentünk tovább Tihany felé, a Belső-tó partjára a fesztiválra. Erre a látványra nem számítottam, bódék, ameddig a szem ellát, abba belefáradtam, hogy körbenéztem. Hatalmas zöld terület, az emberek a fűben heverészve pihentek, ettek, a színpadról zene szólt. Elindultunk körbe, az első pár faházikóban a gyereknek kínáltak jó programokat, levendulás süti sütés, kenyér dagasztás, stb. És aztán a temérdek levendulás termék. Zsákok, mágnesek, olajok, mécsestartók, teáskészletek, semmi sem hiányzott. Különleges mézfalók hírében, azonnal lecsaptunk a levendulás mézre. Az íze olyan isteni volt, hogy rögtön vettünk magunknak és párat szuvenírbe. Beszereztük természetesen az elmaradhatatlan tihanyi hűtőmágnest is. Ebédre pedig lángosoztunk.



Amire már nem jutott energiánk, az Őslevendulás, de, hogy legyen cél jövőre, kitűztük a következő nyárra.

Hazaérve neki is láttam feldolgozni. A csokrokat már említettem, de ezenkívül készült belőle szörp, és persze szappan. A csokrocskák, meg amellett, hogy pompás díszek a konyhában, jók kis extrák lesznek a süteményekben.




 Az egész egy olyan élmény volt, a rengeteg ember ellenére, egy olyan atmoszférája van a helynek, hogy oda minden évben vissza!