menü

6/30/2015

Eper illat terjeng a lakásban



Úgy gondoltam, az eperfőzés megérdemel egy külön bejegyzést. Mint már említettem, idén raktam el először eperlekvárt, így kicsit félve álltam neki, hátha nem sikerül. Az eredmény csodás lett. És nem elhanyagolandó, hogy az egész lakást átjárja az eperillat, amit imádok!





Miután megpucoltam, leszórtam cukorral és 2-3 órára hagytam is, dolgozzon csak. A levet, amit eresztett leszűrtem. Feltettem az epret, és kavargatás közben kicsit tördeltem is, hogy minél jobban szétessen. Azt a levet is, amit a főzés közben eresztett hozzá öntöttem az előzőhöz, és feltettem szörpnek, kellő cukorral. Nem szoktam agyon cukrozni sem a szörpöt, sem a lekvárt, bár a szörpbe kicsit többet rakok. Forrás után, kiüvegeztem és ment is dunsztba.




Közben az eper esett össze egyre jobban, rásegítve bormixerrel, összetörtem és rottyantottam rajta még egyet. Paradicsom passzírozón áttörtem, hogy ne legyen apró magos, illetve az állaga is sokkal szebb így. Ezt is üvegekbe töltöttem és dunsztoltam.

Abszolút a dunszt híve vagyok. Én száraz dunsztolni szoktam, és előtte az üvegeket a sütőben fertőtlenítem, a kupakokat pedig forró vízzel. Régen az üvegeket is forró vízzel főztem ki, de az annyi pancsolással jár, hogy áttértem a sütőre.



Nekem kicsit édes lett, de Misi biztosított róla, hogy semmi baja és így finom, Hiszek neki, hiszen ő az ősfogyasztó, én csak főzni szeretem, enni nem eszem. :)

6/14/2015

Lakodalom van a mi utcánkban... EP03 'Ruha'




Vagyis inkább ruhák.

Mint már írtam, a januári Esküvő kiállításon szerettem bele a tervezőnő darabjaiba. Amint hazaértünk a neten minden ruháját végignéztem, lementegettem, azokat, amikről valami tetszik, szín, anyag, szabás. Kinyomtattam azokat a fotókat is, amiket máshonnan mentettem le. És mikor gyűrű került az ujjamra, felhívtam, időpontot kértem, és mondtam neki, hogy ha olyan összeget mond, amitől nem fordulok le a székről, akkor nem is megyek máshová. Nem mentem. 

Zsuzsival a kezdetektől egy hullámhosszon voltunk. Az menyasszonyi ruhám felső része egy kép alapján készült, amibe annyira beleszeretett, hogy a faliújságjára is kitette. Csipke minden mennyiségben. Gyönyörűen egymásra építve a sorok, és pánt. A szoknyát nagyon egyszerűre szerettem volna és rövidre. Semmi abroncs, azt kizártam az elején. Így készítettek nekem egy csupa tüll alsószoknyát, ami pontosan úgy tartotta a szoknyát, ahogy megálmodtam. Ami még szempont volt, hogy Mami menyasszonyi ruhájának az alsószoknyáját megörököltem – neki is rövid ruhája volt – így a szoknya hosszát, az adta, hogy kilógjon a csipke cakk. Régi pipa.
Az egész kapott egy csipke bolerót, amitől még tündérkirálylányosabb lett. És ami út közben jutott eszembe…a szőrme. Zsuzsinak volt, így sem szerezni, sem varrni nem kellett a ruhához és az összkép…. A tükörből pont az nézett rám vissza, mint amit szerettem volna. Csodálatos ruha lett. Minden pillanatát élveztem, amikor rajtam lehetett. Ékszert hozzá természetesen gyöngyöt választottam.
A ruhám új volt, pipa. A boleró kölcsön, pipa. A harisnyatartóm kék, pipa.










A menyecske ruhám másnak indult, mint, ami lett, de nem bánom!!! Eleinte nem szerettem volna pirosat. Ugyanúgy fehéret akartam, elöl rövid, hárul hosszú – Misi zsánere – ruhára gondoltam, a szoknya belső anyaga piros párducminta, egy vastag övvel és Zsuzsi tanácsára egy nagy masni a piros anyagból a hátára. Ez volt a terv. Aztán piros párducmintás anyagot nem kaptunk, de nem sajnálom, mert amit Zsuzsi helyette hozott… Egy fekete-fehér Marilyn Monroe képeivel telerakott anyag. A szavam elakadt. És ismét – Zsuzsi tökéletesen tisztában volt vele, hogy mivel kell előállnia. Viszont a piros-fehér anyaghoz a fehér ruha… egyetértettünk, hogy az nem jó. Így mégis csak piros ruhám lett. J A felső része pedig Zsuzsi kreációja. Egy régebbi menyasszonyi ruhájának volt hasonló a felsőrésze, arról néztem. A Monroe-s szoknya és ez a mélyen dekoltált felső – minden szempontból rám tervezett darab! Ékszer ügyben úgy döntöttem, hogy akárcsak a ruhám, az ékszer is legyen vagány. Az ezüstszínű kutyalánc nagyláncomat és egy nagy ezüst golyó fülbevalót viseltem.






És Misike se maradjon ki! Mert az ő öltönyét is itt csináltattuk. Zsuzsi édesanyja felel a fiúkért, Marcsi. Mivel a férjem-uram nem konfekció méret, itt kicsit szélesebb, ott kicsit keskenyebb, így előre féltünk attól, hogy mi lesz. Semmi nem volt! Marcsi lemérte Misit, elkészítette a rászabott öltönyt és még a kész zakót és nadrágot is itt-ott ráigazította. Továbbá nem tetszettek nekünk a hagyományos öltöny mellények. Sokkal kisebb változatot képzeltünk el Misi stílusához. Ezzel sem volt semmi probléma, a mellényt is teljesen Misi mértére és igényére szabták. Sőt, még inget is ők rendeltek, pontosan abban a színben, amiben a ruhám készült. Persze az is nagy lett, így Marcsi azt is kicsit átalakította.

Mindezekhez csokornyakkendőt és húzentrógert viselt az esküvőn és a lagzin, éjfél után pedig a mellényt és hozzá piros nyakkendőt.










Mindent megoldottak, amit kértünk!  <3
Orchidea Ruhaszalon /Borbély Zsuzsi kollekció
Mohács

6/07/2015

Lakodalom van a mi utcánkban... EP02 'Meghívó'



Mint, ahogyan semmi nem volt átlagos ezen az esküvőn, a meghívók sem lehettek kivételek. Azt is jó előre eldöntöttük, hogy majd mi megcsináljuk. Emília ajánlotta a Z-dekor papírboltot, az Alkotmány utcában. Egy délután ellátogattunk oda és megnéztük, egyáltalán milyen papírok vannak, és ihletre is vártunk, mert azon kívül, hogy mi akarjuk csinálni, semmi más ötletünk nem volt. Vagy talán túl sok volt, és ez okozta a problémát.

Kiválasztottunk néhány darabot és itthon elindult az ötletelés. Az alapja hamar össze is állt, ezért neki ugrottam a szöveges résznek. Az viszont hisztibe torkollott, mert mire kitaláltam a meghívót, addigra konkrétan láttam magam előtt a betűtípusokat, képeket az információval teli oldalon, de egyik készleten lévő betűtípusom sem tetszett. Fortyogtam és bezártam mindent duzzogva, mire Misi megkérdezte, hogy mi bajom? Miután megosztottam vele, játszi könnyedséggel közölte, hogy betűtípusokat lehet ingyen letölteni… 
Éjfélig betűtípusokat töltögettem, majd még két napig. De megérte, mert mikor a teljes készlet birtokában újra leültem megszerkeszteni a meghívót, 20 perc alatt megszületett az invitáló kártya. A képet is sikerült megtalálnunk olyan formátumban, hogy passzoljon, Misi még kicsit alakított rajta. 






Jöhetett a visszaigazoló jegy és a térkép. Nyomtattam ezeket is és összeállítottam a prototípust. Amivel nem számoltam, hogy az eleje nagyon üres maradt. Legyen kép! A Save the Date-es pont megfelel! De úgy csak odaragasztva annyira nem illett az egész stílusához. Így jött az ötlet, hogy legyen mögötte keret. 




Mikor minden megvolt, számoltam, és mentem a papírboltba.

Összeragasztottam a barna és a fekete papírt. A feketéből hajtottam egy kis zsebet, kétoldalú ragasztóval ráapplikáltam a belső oldalára. A másikra pedig a fehér papírra kinyomtatott meghívó lap került. A zsebbe a térkép és a visszaigazoló jegy.

A borítékok később készültek el, mert azt rendelni kellett. Ugyanolyan barna papírból készültet választottunk. Az elejére szerkesztettem egy keretet, abba került a szöveg, a hátoldalát pedig pecséttel zártuk le. A bourbon liliom a mitológia szerint távol tartja a démonokat. Tökéletes szimbólum!





Készítettünk a szertartásra invitáló lapot is. Stílusban hasonlított, de ezt arany lapra ragasztottam.




Z-dekor

Alkotmány utca 55.  
http://www.zdekor.hu/

Lakodalom van a mi utcánkban... EP01 'Elökészületek'

Kezdjünk akkor bele ebbe is! Rengeteg mesélni valóm van! :)




Misi nagy kérdése után, amire egy nagy igen volt a válasz, igencsak felgyorsultak az események. Lévén, hogy nem akartunk nyári esküvőt. Leültünk Emíliával megbeszélni, hogy mit szeretnénk, és ő kisvártatva küldte is az ajánlatokat. A zenekart a demo anyaguk alapján azonnal kiválasztottuk. Szertartás helyszínének a Zsolnay Negyedet elutasítottuk, a másik ötlet a Dóm Kőtár volt, amit nem ismertünk, viszont mikor megnéztük, azonnal beleszerettünk. Étterem ügyben is előbb terepszemlére mentünk. A Pezsgőházban ebédeltünk egyik nap és miután mindennel meg voltunk elégedve – kiszolgálás, étel – és maga a hely is tetszett, le is foglaltuk.

A ruha. Mivel modellként volt tapasztalatom esküvői- és báli ruhák tekintetében, azt biztosan tudtam, hogy milyen ruhát nem szeretnék. Misi még tavaly januárban elrángatott az esküvő kiállításra a Tudásközpontba. Ma már tudom, hogy miért kellett elmennünk. Ahogy sétálgattam, egyszer csak megláttam egy standot, ahol a ruhák annyira mások voltak, annyira szépek. Rögtön odamentem és a tervezővel tudtam beszélni, aki elsőre nagyon szimpatikus volt és arra a néhány kérdésemre, amit feltettem neki, mind úgy válaszolt, hogy meg lehet csinálni, amit csak szeretnék.

Cipőkkel sem volt baj. Szépen lassan összeállt a lista.

A virág-dekor is formálódott, alakult. Tudtam, hogy a dekorációt én fogom csinálni. Persze praktikus oka is volt – annyi egyedi ötletet szedtünk össze, hogy ezeket megcsináltatni valakivel egy vagyon lett volna -, de a nagyon fontos érv persze az, hogy imádok babrálni. Hónapok óta bújtam már a pinterest-et és egy halom ötlet kavargott a fejemben. Minden képről tetszett valami. Ezt hoztam össze egy egésszé és a végeredmény még sokkal szebb lett, mint, ahogyan azt a fejemben elképzeltem. Rengeteg munka, rengeteg szabás-varrás-vágás-ragsztás, de visszagondolva, minden percet megért.

Akkor lássuk….